Felkerültünk a térképre

Posted By: Drexler Szilárd - hétfő, október 15, 2012
Szeretem az öreg fákat, a már közel kétszáz éves matuzsálemeket, az erdőben, erdőszélen meghagyott böhöncöket. Egyszerűen csak jó elsétálni mellettük, néha megpihenni a törzsük mellett, a mohás gyökereikre ülve tűnődni erről-arról.
Tudom, nem egyedül vagyok ezzel. Lenyűgöz minket a hatalmas méretük, a formagazdagságuk és a koruk, amely emlékeztet minket a saját halandóságunkra, a természet erejére.
Ezen fák közül sok éppen a most, a mi időnkben éli végnapjait. Évről-évre látjuk, hogy kiszáradnak, lehullanak az ágaik, lassan elpusztulnak. Haláluk sem hiábavaló, élőlények százainak adnak otthont, korhadékevő és korhadéklakó életformák telepednek meg rajtuk, aztán lassan elbomlanak, nyomuk sem marad.
De növekednek az erdőben az újak, a fiatalabbak. Mindig azon gondolkodom, hogy vajon mennyi éri meg a kétszáz évet közülük?

A napokban volt szerencsém csatlakozni egy lelkes csapathoz, akik a Medves vidékén keresték  a famatuzsálemeket. Pósfai György biológus köré szerveződik a társaság, aki a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban dolgozik. Szabadidejében Magyarország erdeit járja és felkutatja az idős fákat. 2005-ben egy könyvben is összegyűjtötte az addig megismert egyedeket (Dendrománia - Alexandra kiadó). 
Munkáját megismerve és azon fellelkesülve kialakult körülötte egy kis csoport, akik az ország különböző területeiről küldik neki az adatokat.
Egyikük Jandala Attila, aki Salgótarjánban született, és amikor látogatóba érkezik Salgótarjánba, az édesanyjához, a medvesi erdőket mindig felkeresi. Egyébként erdészként dolgozik a Bakonyban.
Szóval, ő szervezte meg, hogy a dendromániások :) ebben az évben Salgótarján környékére látogassanak.
Attila már előkészítette ezt a túrát, a Somlyó, Pécs-kő és Medves erdeit járva számtalan öreg fát talált, amelyeket most felkerestek.
Az öreg fák adatbázisából eddig hiányoztak a medvesi öreg fák, ebből a szempontból tulajdonképpen egy fehér folt voltunk a térképen.

A szilváskői öreg bükknél csatlakoztam a csapathoz

A törzsgárda nagyobb része nálunk járt

Szabályai vannak annak, hogy melyik egyed kerülhet fel a nagy fák listájára
A talajszint és 130 cm magasság között a legkisebb kerület számít. Bükknél 400 cm, tölgynél 500 cm felett kerülnek a listára  a fák.
Eldugott helyeken is érdemes körülnézni...
...ilyen csodákra lelhetünk.
Attilának ez a kedvenc fája

Lebeg a szakadék felett
A legalkalmasabb hely egy kis pihenőre
Hogy mérjük meg?
Mérés nélkül nem hagyunk ott fát
A rónai legelőerdőben...
...és a Gortva-völgy felső részén...
...több listás bükk is akadt.
Gyuri és Attila
Adatfelvétel
Elhagyjuk az öreg bükkök erdejét (találtunk pár listás fát, de akad ott még néhány példány)

Fotó is készül minden fáról
A Medves-fennsíkon. Az óriás és a törpék.
Meggyőző
A fennsíkon
Az utolsó mérés
Ez az én fám
A másfél nap alatt, Attilának köszönhetően, több listás fát is talált a társaság. Az utolsó fényképen látható bükköt viszont én mutattam nekik (a környéken nyilván sokan ismerik), így ez az adat az én nevemhez köthető. Ez egyben azt is jelenti, hogy lehetőség van bárkinek arra, hogy csatlakozzon az adatküldők táborához. A http://dendromania.hu/index.php oldalon lehet tájékozódni ezzel kapcsolatban.

Érdemes még megtekinteni Lukács Róbert blogját: http://www.lukacsrobert.hu/2012/10/salgotarjani-dendroman-talalkozo.html , aki a fentinél gazdagabb fényképes beszámolót adott közzé erről a túráról.

Itt pedig elbi blogja ugyanerről, szintén kiváló fotókkal:
http://elbiferrum.blogspot.hu/2012/10/a-szilvas-kon-salgobanyai-dendroman.html


A medvesi adataik egy-két hét múlva kerülnek feltöltésre a Dendrománia oldal adatbázisába.


0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése

Copyright © A mi vidékünk

Designed by Templatezy